MTB Váz
Váz: A kerékpár legfőbb eleme. Rögzíti a villát, a kerekeket, hordozza az alkatrészeket, és végül, de nem utolsó sorban a bringást.
Főbb részei
első háromszög: felsővázcső (a legfelső, férfi vázaknál nagyjából vízszintes cső), alsóvázcső (az alsó lejtős cső), fejcső (ide csatlakozik a villa), nyeregvázcső (ebbe csúszik bele a nyeregcső)
hátsó háromszög: lánc és támvillák (alsó vízszintes, és a ferde csövek), papucs (erre rögzül a váltó és a hátsó kerék)
Milyen kell nekem?
Ha hobbi bringás vagy, érdemes egy kényelemre hangolt vázra épített bringát választani. Ezt általában a belépő szintű modellek képviselik. Ezekkel a városból kimerészkedve, enyhébb terepen is lehet bringázni, túrázni, de komoly hegyi tekerésekre nem alkalmasak.
Ha sportosabb, teljesítményorientáltabb kerékpáros vagy, és szeretnél terepen is bringázni, akkor egy komolyabb vázat érdemes választanod. Ezen vázak merevebbek, így kevesebb energia veszik el a hajtásból, és pontosabb a kormányzás is. Jobb mászási tulajdonságokkal is rendelkeznek, felfelé tekerve tehát hatékonyabbak.
Ha minden másodperc számít, netán komolyan versenyezni szeretnél, akkor egy felső kategóriás, maximálisan hajtáshatékonyságra kihegyezett váz lehet a nyerő. Ezek általában nem csak hajtás, hanem útirányban is merevebbek, így kevésbé kényelmesek egy szabadidős bringás számára.
Ha szeretsz a hegyeken csapatni, és nem a másodpercek számítanak, akkor egy nagyobb első villához tervezett, alacsonyabb átlépési magasságú váz lehet a megfelelő választás.
Újabban nagyobb hangsúlyt kapnak a hölgyeknek szánt vázak. Ezek ugyanolyan sportos, akár verseny geometriával készülnek, mint a férfi modellek, viszont többnyire alacsonyabb átlépési magasságúak, és más testtartást tesznek lehetővé. Komolyabban bringázó hölgyeknek érdemes egy ilyen modellt választani.
Bowdenek helyzete: A bowdenek többnyire a vázon kívül futnak, az alsócső alján, vagy a felsőcső tetején, alján, ritkábban az oldalán. Az alsócső alatt vezetett bowdenek hátránya, hogy könnyebben koszolódnak, így gyakoribb karbantartást, cserét igényelnek. A felsőcső alján vezetett bowdenek a kerékpár vállra vételét zavarják. Legpraktikusabb megoldás talán a felsőcsövön vezetett bowden, ez viszont egy esetleges eséskor hamarabb okoz sérülést. Újabban, főleg karbon vázaknál jellemző a csövön belül vezetett bowdenezés, ez biztonságos és tiszta megoldás, de egyelőre a legfelső kategória privilégiuma csupán.
Kompatibilitás
- nyeregcső: rengeteg átmérőben és hosszban létezik. A gyártó által megadott átmérőt kell használni, a hossz a kerékpáros magasságától függ.
- villanyak: főbb átmérő szabványok az 1” (25,4 mm) alapméret, 1 1/8” (28,6 mm) középtúlméretes, 1 1/2” (38,1 mm) túlméretes. Lefelé kompatibilissé tehetőek egymással, megfelelő kormánycsapágy használata esetén, de általában javallott megfelelő nyakméretű villát használni. Ezen kívül a nyak hosszára is oda kell figyelni.
- kormánycsapágy: normál, integrált, vagy félintegrált a-head rendszerű csapágyat, vagy hagyományos menetes csapágyat fogad.
- fékszemek: készülhet a váz egyszerre V és tárcsafék rögzítő pontokkal is, de lehetséges hogy csak egyik található meg rajta. Érdemes vásárláskor a későbbi fejlesztést figyelembe véve választani.
- csomagtartószemek, speciális vagy hagyományos oldaltámaszok rögzítőpontja: ha nincs, akkor ezek nem, vagy csak egyedi megoldásokkal rögzíthetőek a vázra.
- mekkora villát fogad: a váz geometriáját (méretezését) a gyárak egy adott beépítési magasságú villához igazítják. Érdemes tehát a gyártó által javasolt magasságú, rugóútú villával használni a vázat, ellenkező esetben a váz jó tulajdonságai nem érvényesülnek.
- papucs: lehet csúszó (vízszintes), vagy ejtőpapucsos (függőleges kerékrögzítő hornyos) egy váz. Előbbi főleg egysebességes rendszereknél hasznos, mivel itt könnyedén állítható a kerék helyzete, ezáltal a lánc feszessége. Az ejtőpapucsos rendszer láncváltós rendszereknél használatos.
- első váltó: hogy milyen szerelhető fel, az egyrészt a nyeregvázcső vastagságán (bilincsméret) és dőlésszögén, másrészt a bowdenek vezetésén múlik.