Városi/ cruiser/ fitnesz váz

Váz: A kerékpár legfőbb eleme. Rögzíti a villát, a kerekeket, hordozza az alkatrészeket, és végül, de nem utolsó sorban a bringást.

Főbb részei

első háromszög: felsővázcső (a legfelső, férfi vázaknál nagyjából vízszintes cső), alsóvázcső (az alsó lejtős cső), fejcső (ide csatlakozik a villa), nyeregvázcső (ebbe csúszik bele a nyeregcső)

hátsó háromszög: lánc és támvillák (alsó vízszintes, és a ferde csövek), papucs (erre rögzül a váltó és a hátsó kerék)

Milyen kell nekem?

  • fitnesz/trekking: felépítésüket tekintve az mtb és az országúti vázak között helyezkednek el. Méreteik az országútiakhoz hasonló, nagy (28”, 622 vagy 700C jelölésű, ezek egyformák) kerekeket fogadnak, viszont alacsonyabb átlépési magassággal és magasabb fejcsővel rendelkeznek, tehát felegyenesedettebb testhelyzetet kínálnak. Kiviteltől függően V- vagy tárcsafékkel szerelhetőek. Enyhe terepezésre is alkalmasak, de inkább aszfalton, vagy döngölt talajon érzik jól magukat. A nagy kerekek jól elnyelik a rezgéseket, és könnyen átsiklanak az úthibákon.

  • cruiser: változatos felépítésben, és 26-os illetve 28-as kerékkel egyaránt készülhetnek. Közös jellemzőjük a kényelmes testhelyzet, az ülés alacsonyra, a kormány magasra kerül. Hajtáshatékonyságuk viszonylag alacsony, inkább kényelmes városi tekerészésre, mintsem teljesítményorientált bringázásra valóak.

    Bowdenek helyzete: A bowdenek többnyire a vázon kívül futnak, az alsócső alján, vagy a felsőcső tetején, alján, ritkábban az oldalán. Az alsócső alatt vezetett bowdenek hátránya, hogy könnyebben koszolódnak, így gyakoribb karbantartást, cserét igényelnek. A felsőcső alján vezetett bowdenek a kerékpár vállra vételét zavarják. Legpraktikusabb megoldás talán a felsőcsövön vezetett bowden, ez viszont egy esetleges eséskor hamarabb okoz sérülést. Újabban, főleg karbon vázaknál jellemző a csövön belül vezetett bowdenezés, ez biztonságos és tiszta megoldás, de egyelőre a legfelső kategória privilégiuma csupán.

Kompatibilitás

  • nyeregcső: rengeteg átmérőben és hosszban létezik. A gyártó által megadott átmérőt kell használni, a hossz a kerékpáros magasságától függ.
  • villanyak: főbb átmérő szabványok az 1” (25,4 mm) alapméret, 1 1/8” (28,6 mm) középtúlméretes, 1 1/2” (38,1 mm) túlméretes. Lefelé kompatibilissé tehetőek egymással, megfelelő kormánycsapágy használata esetén, de általában javallott megfelelő nyakméretű villát használni. Ezen kívül a nyak hosszára is oda kell figyelni.
  • kormánycsapágy: normál, integrált, vagy félintegrált a-head rendszerű csapágyat, vagy hagyományos menetes csapágyat fogad.
  • fékszemek: készülhet a váz egyszerre V és tárcsafék rögzítő pontokkal is, de lehetséges hogy csak egyik található meg rajta. Érdemes vásárláskor a későbbi fejlesztést figyelembe véve választani.
  • csomagtartószemek, speciális vagy hagyományos oldaltámaszok rögzítőpontja: ha nincs, akkor ezek nem, vagy csak egyedi megoldásokkal rögzíthetőek a vázra.
  • mekkora villát fogad: a váz geometriáját (méretezését) a gyárak egy adott beépítési magasságú villához igazítják. Érdemes tehát a gyártó által javasolt magasságú, rugóútú villával használni a vázat, ellenkező esetben a váz jó tulajdonságai nem érvényesülnek.
  • papucs: lehet csúszó (vízszintes), vagy ejtőpapucsos (függőleges kerékrögzítő hornyos) egy váz. Előbbi főleg egysebességes rendszereknél hasznos, mivel itt könnyedén állítható a kerék helyzete, ezáltal a lánc feszessége. Az ejtőpapucsos rendszer láncváltós rendszereknél használatos.
  • első váltó: hogy milyen szerelhető fel, az egyrészt a nyeregvázcső vastagságán (bilincsméret) és dőlésszögén, másrészt a bowdenek vezetésén múlik.