XC/AM összteleszkópos váz
Váz: A kerékpár legfőbb eleme. Rögzíti a villát, a kerekeket, hordozza az alkatrészeket, és végül, de nem utolsó sorban a bringást. Az összteleszkópos vázak egy hátsó rugóstaggal rendelkeznek, mely elnyeli a talaj felöl érkező ütéseket.
Főbb részei
első háromszög: felsővázcső (a legfelső, férfi vázaknál nagyjából vízszintes cső), alsóvázcső (az alsó lejtős cső), fejcső (ide csatlakozik a villa), nyeregvázcső (ebbe csúszik bele a nyeregcső)
hátsó háromszög: lánc és támvillák (alsó vízszintes, és a ferde csövek), papucs (erre rögzül a váltó és a hátsó kerék)
egyéb: lengőkarok (a hátsó, mozgó részt és az első háromszöget, valamint a rugóstagot összekötő elemek), csapágyazott forgáspontok (ahol a váz hátsó része el tud fordulni felfelé, a rugóstaghoz továbbítva ezáltal az ütéseket)
Előnyei, hátrányai a merevfarú vázakkal szemben
- előnye: nagyobb kényelem, pontosabb irányíthatóság kemény terepen (nem „pattog el” a fara), egyszerűbb lejtőzés
- hátránya: nagyobb tömeg, rosszabb mászási tulajdonságok (a rugóstag belengése általi energiaveszteség miatt), magasabb ár
Milyen kell nekem?
rugóút
- 100 mm és alatta: Cross Country, Marathon felhasználás, túrázás, ekkora rugóút mellett még elég jó mászási képességgel rendelkezhet a váz.
- 100-120 mm: keményebb terep felhasználásra, durvulni, lejtőzni is
- 120-140 mm: kifejezetten kemény terepre, Enduro, All Mountain bringázásra
bowdenek helyzete
A bowdenek többnyire a vázon kívül futnak, az alsócső alján, vagy a felsőcső tetején, alján, ritkábban az oldalán. Az alsócső alatt vezetett bowdenek hátránya, hogy könnyebben koszolódnak, így gyakoribb karbantartást, cserét igényelnek. A felsőcső alján vezetett bowdenek a kerékpár vállra vételét zavarják. Legpraktikusabb megoldás talán a felsőcsövön vezetett bowden, ez viszont egy esetleges eséskor hamarabb okoz sérülést. Újabban, főleg karbon vázaknál jellemző a csövön belül vezetett bowdenezés, ez biztonságos és tiszta megoldás, de egyelőre a legfelső kategória privilégiuma csupán.
Kompatibilitás
- szemtávolság: a rugóstag rögzítési pontjai közti távolság, csak a vázhoz megfelelő méretű tag használható
- nyeregcső: rengeteg átmérőben és hosszban létezik. A gyártó által megadott átmérőt kell használni, a hossz a kerékpáros magasságától függ.
- villanyak: főbb átmérő szabványok az 1” (25,4 mm) alapméret, 1 1/8” (28,6 mm) középtúlméretes, 1 1/2” (38,1 mm) túlméretes. Lefelé kompatibilissé tehetőek egymással, megfelelő kormánycsapágy használata esetén, de általában javallott megfelelő nyakméretű villát használni. Ezen kívül a nyak hosszára is oda kell figyelni.
- kormánycsapágy: normál, integrált, vagy félintegrált a-head rendszerű csapágyat, vagy hagyományos menetes csapágyat fogad.
- fékszemek: készülhet a váz egyszerre V és tárcsafék rögzítő pontokkal is, de lehetséges hogy csak egyik található meg rajta. Érdemes vásárláskor a későbbi fejlesztést figyelembe véve választani.
- csomagtartószemek, speciális vagy hagyományos oldaltámaszok rögzítőpontja: ha nincs, akkor ezek nem, vagy csak egyedi megoldásokkal rögzíthetőek a vázra.
- mekkora villát fogad: a váz geometriáját (méretezését) a gyárak egy adott beépítési magasságú villához igazítják. Érdemes tehát a gyártó által javasolt magasságú, rugóútú villával használni a vázat, ellenkező esetben a váz jó tulajdonságai nem érvényesülnek.
- papucs: lehet csúszó (vízszintes), vagy ejtőpapucsos (függőleges kerékrögzítő hornyos) egy váz. Előbbi főleg egysebességes rendszereknél hasznos, mivel itt könnyedén állítható a kerék helyzete, ezáltal a lánc feszessége. Az ejtőpapucsos rendszer láncváltós rendszereknél használatos.
- első váltó: hogy milyen szerelhető fel, az egyrészt a nyeregvázcső vastagságán (bilincsméret) és dőlésszögén, másrészt a bowdenek vezetésén múlik.